Természeti és kulturális értékek a Goricko Tájparkban

Hodoš - Templom

Szlovénia legészakibb csücskében található a Goricko Tájpark, mely a Mura bal partján elterülő Muravidék részét képezi. Az országnak ez talán a legkevésbé fejlett területe, ezért az utóbbi években az állam célul tűzte ki a felzárkóztatását.

A Goricko mesébe illő vidék, melyet három másik tájpark fog közre: az osztrák Naturpark Raab, a magyar Őrségi Nemzeti Park és a Kerka-mente Natúrpark. A háromnemzetiségű tájpark kialakításának gondolata először az 1990-es évek elején merült fel.

A tájparkok puha dombjainak lábánál egykor a Pannon-tenger hullámzott, ennek nyomát ma is őrzi a rengeteg, több millió éves fosszilis kagyló, amit mindenhol láthatunk. Napjainkban Goricko vidékén sok külföldi él, akik elhagyott tanyákat építettek újjá.

Vannak, akik állandóan itt laknak, míg mások nyaralóként használják a régi házakat. Egyesek pedig kifejezetten a turistákra alapozva telepedtek le itt, ők fogadókat nyitottak és étellel, szállással várják a kirándulókat.

Goricko Tájpark

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: DoncseczII

Goricko idilli hely, aminél megfelelőbbet a falusi turizmus felvirágoztatásához keresve sem lehetne találni. A házakban, kemencében sütik a finomságokat a turistáknak.

Akik megszállnak, azokat telente a cserépkályha melege fogadja, jó időben, napközben pedig akár golfozni is lehet. A hagyományosan készített házi termékek, mint például a tökmagolaj, kitűnő szuvenírek a külföldiek számára.

A Goricko tájpark a Prekmurje régió, azaz a Muravidék része. Itt él a szlovéniai magyar kisebbség gyakorlatilag teljes egésze. A helybeliek szerint az állam mindig is mostohagyermekként kezelte az országnak ezt a területét és benne az itt élőket.

Ennek legfőbb oka lehet, hogy az ország többi részével való kapcsolata mindig lazább volt, mint a többi szlovén régiónak. Mára azonban az itt élők megtalálták a boldogulás útját.

A gazdálkodókból vállalkozók lettek, munkájukból nemcsak magukat tudják eltartani, de a hatalmas gazdaságok sok helyinek is biztos megélhetést biztosítanak.

Goričko - Kastély

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Nxr-at

A Gorickoba látogató turisták biztosan útba ejtik Szlovénia legnagyobb várát, a 365 szobás, háromszög alakú várat Grad faluban. Építésének idejéről annyit tudunk biztosan, hogy a 11. században már állt.

Állítólag a lovagok építették átmeneti szállásnak, a feltárt leletanyag alapján pedig valószínű, hogy később magyar feudális urak tulajdona lett. A II. világháború alatt szovjet katonák állomásoztak a várban, később pedig szegény családok lakták, egészen a felújítás megkezdéséig.

A várban ma egy információs központ ad részletes tájékoztatást és egy kiállítás keretében is megismerhetjük a vár és a vidék történelmét. A pincében a hagyományos prekmurjei borokból tartanak kóstolót, a termek pedig esküvői helyszínként szolgálnak.

A várhoz sok legenda is kötődik, az egyikben egy aranykoronát viselő sárkányról mesélnek, aki a várban élt. Sokak szerin a vár mögötti udvaron a mélyből energia áramlik felfelé, amit egyesek viszketés, mások melegség formájában érzékelnek. A vár körül látványos angolparkot alakítottak ki, benne különleges fafajtákkal.

Goricko Tájpark

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Nxr-at

A Goricko Tájpark történelme gazdag, ezt a régészeti ásatások is bizonyítják. Ősi urnás temetkezés nyomait tárták fel a területen, de a rómaiak, szlávok, németek, magyarok és törökök is nyomot hagytak a vidéken.

A Goricko ennek következtében lett ennyire változatos és sokszínű régió. 462 km2-es területe összesen 90 falut és 23.000 lakost foglal magába. Gazdasági szempontból az egyik legelmaradottabb szlovén résznek tartják, ez azonban nem minden esetben válik hátrányára a vidéknek.

A mezőgazdasági jelleg, a gyümölcsösök, a szőlőültetvények, a mezők, rétek, termőföldek mozaikosan tarkítják a tájat, harmonikusan összefonódnak a falvakkal, kisebb városokkal. A vidék talaja nem igazán termékeny, ezért az itt élők találékonysága is kellett ahhoz, hogy a mezőgazdaság beinduljon.

Rájöttek arra, hogyan tudják hasznosítani a földet, a csapadékot, a napfényt. Az ember és a természet itt régóta szimbiózisban él, ezt a változatos kultúrtájat együtt hozták létre.

Goricko Tájpark

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Clemens Stockner

A gazdálkodáshoz bőven van terület még ma is. A helyiek egyik alapszabálya, hogy minden háznál legalább akkora szőlő kell, hogy legyen, amin a háziak saját bora megterem. A Goricko gyümölcsösei már a középkorban is népszerűek voltak. A nemesített fákon ma is többszázféle gyümölcs terem.

Néhány helyen még láthatjuk a régi paraszti építészet emlékeit és megismerhetünk olyan kézműves hagyományokat, melyek az ország többi részén már nem léteznek.

A patakok, az erdős hegygerincek, a lejtős hegyoldalak felfedezésre csábítják a szépre nyitott turistát. A nádfedeles gazdasági épületek, a régi malmok, a hagyományos ízek együtt teszik teljessé a szlovén vidéki idillt.

Képek forrása:

Wikipédia / Szerző: Zeitblick

Wikipédia / Szerző: Nxr-at

Wikipédia / Szerző: Nxr-at

Wikipédia / Szerző: Clemens Stockner

Wikipédia / Szerző: DoncseczII