Szlovénia lenyűgöző vízesései

Bovec

Akik Szlovénia vidékeit járják, több mint 300 káprázatos vízesést láthatnak. Ezek többsége szerepel az útikönyvekben, de sokat csak az esőzések és az olvadás függvényében lehet megnézni.

A száraz évszakokban alig csordogál a vizük, télen viszont csodálatos jégoszlopokkal és jégszobrokkal varázsolják el a kirándulókat.

A legtöbb szlovén vízesés a Triglav Nemzeti Parkban és a Soča-folyónál található. Mindegyiknek megvan a maga különlegessége és a maga története. Szlovénia vízesései magasság szempontjából nem tartoznak ugyan a világ élvonalába, mégis mindegyik az egyik legfőbb látnivalója a környező tájnak.

Boka-vízesés

Boka-vízesés

Kép forrása: Flickr / Szerző: Alex Berger / Licence: CC BY-NC 2.0

Neve közismertebb, mint a Predelicáé. Az ország egyik legszebb vízesésének tartják ezt a 106 m magas zuhatagot, ami mind magasságát, mind szélességét és erőteljes folyását tekintve is egyedülálló az országban. Mikor a Kanin-hegyen megkezdődik az olvadás, a Boka káprázatos látványt nyújt.

Ámulatba ejtő és félelmetes egyszerre, ahogyan teljes erővel másodpercenként több száz tonna víz zúdul lefelé a sziklafalról. Nyáron ez a vízesés is karcsúbb, ennek viszont megvan az az előnye, hogy a kirándulók akár a vízfal mögé is felkapaszkodhatnak. A Zaga és Bovec közti útról is látható a vízesés, de gyalogos ösvény is visz hozzá.

Predelica-vízesés

Nem véletlenül nevezik a Koritnicát a száz vízesés földjének. Itt zubog lefelé a Predelica-vízesés, melynek megközelítése már önmagában kihívás. Mindössze 3 olyan pontja van, ahol kötelek és egyéb felszerelés nélkül közelebb férkőzhetünk hozzá.

A szikla, amiről ömlik lefelé, omladozó és zord, ezért a Predelica elsősorban nem a sétákhoz szokott kirándulóknak, inkább a sziklamászók számára javasolt úti cél.

Szlovénia történetének egyik legnagyobb földcsuszamlása történt itt 2000-ben, ami nagyban megváltoztatta a vízesés alsó és középső szakaszát. A szlovén táj egyik rejtett ékköve a Predelica, amihez feljutni valódi adrenalinfröccs.

Kozjak-vízesés

Kozjak-vízesés

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: stefano Merli

Kobaridtól a Soča-folyó mentén, egy erdőn át érhetjük el Szlovénia egyik leglátványosabb vízesését. A Nagy-Kozjak vízeséshez egy történelmi túraösvény vezet, ami már önmagában érdekessé teszi a kirándulást. A Nagy-Kozjak összesen 6 vízesésből áll, közülük a legmagasabb 15 m-es.

Kobarid vidékén ez az egyik legnépszerűbb látványosság, családok számára is ideális úti cél. A parkolóból kiépített gyalogúton jutunk el a vízeséshez, ahonna a panoráma lenyűgöző, és megnézhetjük a folyó feletti kőhidat is, ami 1895-ben készült.

A 3,5 km hosszú utat kb. 1 óra alatt meg lehet tenni, útközben pedig érdemes megnézni az erdő mélyén álló I. világháborús bunkert is.

Zakojca-vízesések

A Porezen-hegy nyugati oldalán található a kis Zakojca falu, a szubalpin hegyek és az Alpok találkozásánál. A település mellett találjuk a vad Zakojca-szurdokot, tele vízesésekkel. A meredek lejtőkön egykor hagyományos tanyák és malmok voltak, ma viszont fansztikus túrákat lehet tenni itt.

A terepviszonyok és a vízesések nehéz megközelítése miatt az év bármely szakában érkezhetünk, itt sosem fogunk turistatömegekkel találkozni. A gyors sodrású patakot átlépve kisebb-nagyobb vízeséseket láthatunk, ezek egy részéhez gyalogösvényen eljuthatunk, de sokakhoz semmilyen út nem visz.

A fák, a zubogó víz és a csendes magány veszi itt körbe a kirándulót. Aki gyerekkel indul neki az útnak, a biztonság érdekében szerelkezzen fel sisakkal és kötéllel!

Sumik-vízesés

Sumik vízesés

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jernej Borovinšek

A Lobnica-patak Pohorjéből a Dráva-völgy felé fut egy szurdokon keresztül és hoz létre két vízesést, a Kis- és a Nagy-Sumikot. A vízesések védett erdőterületen vannak, a sumeki őesrdőben, ahol Pohorje más erdeivel szemben a lombhullató fajták a dominánsak.

Ez a vidék egyetlen olyan része, melyet még ma is az eredeti növényzet borít. A vidéken a lombhullató fákat az üveggyártás miatt irtották ki, helyüket pedig fenyővel telepítették be. A kidőlt farönkökkel az erdő egy ősi, teljesen természetes formában lévő erdő képét nyújtja, mintha időutazást tennénk.

A Lobnica-szurdok meredek, vad, szikláit csúszós moha borítja. A vízesésekhez vezető utat megtenni nem lesz egy könnyű, laza séta, inkább egy kemény, kihívásokat tartogató túra.

Az út utolsó szakasza igen meredek és jelöletlen úton visz, itt legyünk óvatosak! Akik az érintetlen természet rejtett szépségeit szeretnék felfedezni, mindennél jobban fogják élvezni ezt a túrát!

Beri-vízesés

A 35 m magasról alázuhanó vízesés Poljubinj falu felett található. Tominból juthatunk fel ide, de az utat könnyen eltéveszthetjük, ezért legyünk figyelmesek! Kb. 20 perc alatt érkezünk meg a vízeséshez, ahol egy pad és néhány szikla szolgál alkalmatosságként a megpihenéshez és a vízesés megcsodálásához.

Pekel-szoros

A Pekel, azaz Pokol-szurdok a szlovén fővárostól csupán kőhajításnyira van. Az Otavscica-patak formálta a szurdokot és alakította ki annak vízeséseit. A szurdokban nyáron kellemesen hűvös van, télen pedig a természet káprázatos jégszobrokat alkot a vízből.

Az első vízesést viszonylag könnyű megközelíteni, ám az út további része elég kalandos, még biztonsági felszerelést is érdemes bekészíteni. Egy kis hídon át jutunk el az első magasabb vízeséshez, a 16 m-es Drugi Slaphoz. A legmagasabb vízesés a szurdok bal oldalán lévő Peti Slap, mely 20 m-ről zuhan alá.

Rinka-vízesés

Solcavsko régió

Kép forrása: Flickr / Szerző: PaulR1800 / Licence: CC BY-NC-ND 2.0

Szlovénia egyik leghíresebb és második legmagasabb vízesése, valamint a Logar-völgy egyik legszebb része ez. Aki a környéken jár, annak kötelező látnivaló, a turisták rendre fel is keresik, sok a külföldi és a szlovén kiránduló erre télen a jégmászók kedvelt célpontja.

A legszebb látványt a Kamnisko-hágóról nézve nyújtja. A parkolóból egy kitáblázott túraútvonal visz a vízesés alatti kilátóponthoz, de az itt található kávézóból is szép panoráma tárul elénk. A vízeséshez vezető út enyhén emelkedik, kb. 10 perc alatt bejárható.

Brinta és Gregorcic-vízesések

A Krn-hegyről a Soča-völgy felé lezúduló patakok rendkívül nehezen megközelíthetők, vad folyásúak. Maguk körül meredek szakadékokat kialakítva vágtak utat a magas falak között, és közben számtalan vízesést hoztak létre.

A vízesések közül a legismertebbek a Brinta és a Gregoric, melyek a neves szlovén költőt, Simon Gregoric-ot is megihlették, ezért is nevezték el róla az egyik vízesést. Az út meredek, keskeny és csúszós, végig védett területen halad. Bejárása legalább 2 órát vesz igénybe.

Képek forrása:

Wikipédia / Szerző: Jernej Borovinšek

Wikipédia / Szerző: stefano Merli

Flickr / Szerző: Alex Berger / Licence: CC BY-NC 2.0

Flickr / Szerző: PaulR1800 / Licence: CC BY-NC-ND 2.0

Flickr / Szerző: Lorenzo Magnis / Licence: CC BY-ND 2.0