Pleterjei Szabadtéri Múzeum

Pleterjei Szabadtéri Múzeum

Főként karthauzi kolostoráról ismerik, azonban van egy másik látnivalója is, mégpedig a skanzen. Annál is inkább érdemes ellátogatni ide, mivel a vidék kultúráját egészen más szemszögből ismerhetjük meg, mintha a múzeumok tárlatait járnánk végig.

1984-ben született meg a skanzen gondolata, az első házat pedig 1991-ben állították fel itt, eredeti berendezésével együtt, amit máshonnan beszerzett darabokkal is kiegészítettek. A második az épületek sorában a Banich-ház volt, harmadikként pedig egy kétablakos istálló került a skanzenbe, mely egykor Novo mestóban, a Krka gyár előtt állt.

A fából készült disznóól, a Simoscev svinjak Javorovica faluból került ide, a cséplésre és széna tárolására használt melléképületet, a Dobrovoljcev podot pedig Mihovóból költöztették át ide 1999-ben.

Pleterjei Szabadtéri Múzeum

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Janez Novak

A skanzen kialakításával azt szerették volna megvalósítani, hogy a látogatók közvetlenebb bepillantást nyerhessenek az egykori vidéki mindennapokba, a tanyák, falvak életébe.

Mikor az épületeket a költöztetésnél darabokra kellett bontani, az eredeti anyagokat megtartották, hogy az összeállítás után is megmaradjon eredeti arculatuk a legapróbb részletekig. Az épületek felújítását is a fennmaradt dokumentumok alapján végezték el.

A Pleterjei Szabadtéri Múzeum kiváló programlehetőség a családoknak is. Akár az egész napot el lehet itt tölteni a nádtetős házak között sétálva, a gyerekek örömére vannak a skanzenben háziállatok is, akárcsak egy valódi szlovén faluban.

Pleterjei Szabadtéri Múzeum

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Janez Novak

A múzeum főként a 19. századra helyezi a hangsúlyt. Legérdekesebb épülete az 1833-ból származó Kegljevich-ház, melyben található egy hagyományos füstös konyha, az udvaron láthatjuk a toplart, azaz a dupla szénaszárító állványt és tartozik a házhoz egy melléképület is.

A skanzenben álló összes épület a nemzeti építészeti jellegzetességeket tükrözi, bemutatja a helyi mesterek tudását, az adott korszak építési anyagait és technológiáit. Ezen a vidéken az egyik legjellemzőbb foglalkozás a fazekasság volt, a helyiek többnyire ezekkel a termékekkel kereskedtek.

Pleterjei Szabadtéri Múzeum

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Janez Novak

Egy tradicionális kézműves műhely helyet kapott a múzeumban is, mégpedig a Bihovóból származó Banich-házban. Itt szuvenírként vásárolhatunk is a kézzel készült kerámiákból.

A Pleterjei skanzen valójában egy kísérleti múzeum, ahol ki lehet próbálni a kézműveskedést, meg lehet ismerni a hagyományos foglalkozásokat és természetesen a vidék gasztronómiáját is. A látnivalókat programokkal is színesítik, népdal és néptánc előadásokat tartanak.

Képek forrása:

Wikipédia / Szerző: Janez Novak

Wikipédia / Szerző: Janez Novak

Wikipédia / Szerző: Janez Novak

Wikipédia / Szerző: Janez Novak