“Kiváló Európai Úti Célok” Szlovéniában

Solcavsko régió

Az European Destinations of Excellence (EDEN), azaz a Kiváló Európai Úti Célok az Európai Unió idegenforgalmi fejlesztéseket célzó programja, melyhet Szlovénia is csatlakozott. Tulajdonképpen egy országok közötti versenyről van szó, melynek minden évben más a fő témája, mint pl. a szellemi örökség vagy a vidéki turizmus.

Azok az országok lehetnek díjazottak, melyek idegenforgalom szempontjából elmaradottabbak, hiszen az EDEN célja elsősorban az, hogy a kevésbé frekventált turisztikai régiókba több látogatót csábítson.

Szlovéniának 4 “kiváló úti célja” is van: a Soča-völgy, a Solcavsko régió, a Kolpa-folyó és Idrija városa. Ezek a helyszínek olyan jellemzőket mondhatnak magukénak – gazdag élővilág, kulturális örökség, érintetlen formában megőrzött természeti értékek -, melyeknek megőrzésére nagy figyelmet érdemes fordítani, nem utolsósorban a turizmus miatt is.

Szlovénia aprócska méretétől függetlenül Európa gyöngyszeme, ahol rengeteg a látnivaló a világ minden tájáról érkezett turisták számára. Mérete egyébként még előny is, hiszen a fővárosból, Ljubljanából gyorsan és egyszerűen el lehet jutni az ország bármely szegletébe.

Soča-völgy

Soča-völgy

Kép forrása: Pixabay.com

Szlovéniában elsőként a Soča-völgy került be a Kiváló Európai Úti Célok közé 2008-ban. Aki eljön megnézni, az nem is fog csalódni benne, hiszen valóban csodaszép vidékről van szó, ami még a világot járt utazót is el fogja bűvölni. Itt, Szlovénia északkeleti részén található a völgy, mely a Smaragd út része.

A türkiz színű Soča-folyó útját sziklás hegyek keresztezik, partján ősi múltra visszatekintő települések fekszenek, hiszen a szlávok már a 6. század óta lakják a vidéket. Láthatjuk a Triglav Nemzeti Park hatalmas hegyeit, a vadul zöldellő erdőket, a kristálytiszta vízfolyásokat.

Szlovénia ez idáig nem tudott felkerülni a turisztikai szempontból legnépszerűbb országok közé, pedig gyönyörű vidékei, mint a Soča-völgy is, könnyen elérhetők, és Európa kellős közepén való fekvésük miatt még csak világvége helyeknek sem nevezhetjük őket.

kajakozás

Kép forrása: Pixabay.com

Azoknak a turistáknak való ez a vidék, akik mindennél többre tartják a természet szépségeit, a szabadban keresik a kikapcsolódási lehetőségeket, szívesen túráznak akár gyalog, akár kerékpáron, külföldön is kipróbálnák magukat a horgászatban, a siklóernyőzésben vagy a vadvízi evezésben.

A környék történelmi és kulturális örökségéről a beltéri és szabadtéri múzeumokban is sokat megtudhatunk, de sok érdekességet tartogat a Béke Útja nevű túraösvény is, melynek mentén sok egyéb látnivaló mellett megtaláljuk a középkori Kluze-erődöt is.

Solcavsko régió

Solcavsko régió

Kép forrása: Flickr / Szerző: Adam / Licence: CC BY 2.0

A Kamnik-Savinja-Alpokban, az ország másik felén terül el a Solcavsko régió, mely völgyeivel, panorámáival tálcán kínálja a nagyszerű fotótémákat. Talán festőibb ez a vidék, mint Szlovénia bármely más pontja.

Ennek ellenére Solcava nevét az ország határain túl szinte nem is ismerik. Ezért is került be 2009-ben a kiemelt úti célok közé. A Kamnik-Savinja-Alpok földrajzilag elszigetelt, innen az utat Ljubnoba és a Savinja-völgy más részeibe csak 1894-ben építették ki.

Köszönhetően ennek az elzártságnak, a terület megőrizte saját életritmusát, tradícióit, kulturális és természeti értékeit. A turistáknak ma már könnyű dolguk van, ha ide szeretnének eljutni, hiszen a három legnagyobb szlovén városból, Ljubljanából, Mariborból és Celjéből autóúton kevesebb, mint 1,5 óra alatt megérkezhetnek.

Kolpa-folyó

Kolpa-folyó

Kép forrása: Flickr / Szerző: Uroš Novina / Licence: CC BY 2.0

2010-ben a Kolpa-folyó lett az EDEN projekt díjának nyertese. Nem kizárólag a folyó szépsége miatt, de azért is, mert a Kolpa vidéke kulturális értékeivel és látnivalóival is rászolgált erre. Főként nyáron sok itt a turista, minek legfőbb oka, hogy a folyó alsó folyásánál ilyenkor a víz akár 30 fokosra is felmelegedhet.

A Szlovéniában 113 km hosszan kanyargó Kolpa Osilnicánál, az ország legkisebb településénél kezdi útját, innen folyik a Kolpa-szoros festői zöld lankáihoz, elfut a kosteli vár előtt, majd sebességéből visszavéve érinti Crnomelj keleti szélét, hogy aztán átfolyjon Szlovénia egyik legnagyobb bortermő vidékén, Metilikán, mielőtt belép Horvátországba és beleömlik a Száva folyóba, ezzel zárva 297 km-es utazását.

A vidékek, melyeken a Kolpa átfolyik, jóval többet kínálnak a turistáknak egy szép folyónál és a szabadban való strandolás örömeinél. Sokszínű, védett természeti környezetet, gazdag kulturális és gasztronómiai örökséget és tiszta vendégszeretetet, amitől a turista otthon érezheti magát.

Idrija

Idrija

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jani Peternelj

2011-ben Idrija városa lett Szlovénia egyik kiemelt úti célja. Elsősorban a higanybányákról ismerik a nevét, amiknek nem sok közük van a turizmushoz, de csipkeverő tradícióinak már annál inkább.

A város idegenforgalma az utóbbi néhány évben nagyot fejlődött, az pedig külön előny számára, hogy a négy kiemelt helyszín közül ez a legkönnyebben megközelíthető.

Idrija nevét minden szlovén a higannyal és a csipkével köti össze. 1490-ben felfedezett bányája fél évezreden át biztosított jólétet a városnak és beindította a gazdasági fejlődését.  A bányászok otthon tevékenykedő asszonyai és lányai pedig a csipkeverést fejlesztették művészi szintre, ezt a hagyományt az ottaniak még napjainkban is tovább örökítik.

Idrija

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jani Peternelj

Idrijának van egy harmadik nevezetessége is, mégpedig a zlikrofi, a raviolira hasonlító specialitás, egy burgonyával, hagymával és szalonnával töltött, apró tészta. Ez annyira autentikus szlovén étel, hogy 2010-ben védetté is nyilvánították.

Egy 12.000 fős településtől már ennyi érdekesség is elég, de Idrija még ezenkívül is tartogat érdekességeket, gazdag kulturális, történelmi és ipari örökséggel is rendelkezik. A három fennsík találkozásánál fekvő városka autóval könnyen megközelíthető, határát átlépve azonban mégis egy félreeső helyen érezhetjük magunkat.

Idrija szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a bányászat nem csorbította szépségét úgy, ahogyan a legtöbb településen. Ennek köszönhető, hogy a szlovén turizmusban mindig is megvolt a maga szerepe, amit kiemelt státusza még tovább erősít.

Képek forrása:

Pixabay.com

Wikipédia / Szerző: Jani Peternelj

Wikipédia / Szerző: Jani Peternelj

Flickr / Szerző: PaulR1800 / Licence: CC BY-NC-ND 2.0

Flickr / Szerző: Adam / Licence: CC BY 2.0

Flickr / Szerző: Uroš Novina / Licence: CC BY 2.0