A Ljubljansko barje, azaz a Ljubljanai mocsárvidék Szlovénia legnagyobb lápos síksága. A szlovén főváros déli külvárosában található hatalmas terület 150 km2 területet foglal el. A mocsárvidék az UNESCO Világörökségei közé tartozik, bekerült a “Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében” sorába, másik 5 ország mellett.
A Krim hegy lábainál kialakult mocsaras területet régen hasznavehetetlennek tartották, ezért az itt élők mindent elkövettek, hogy feltöltsék és művelhetővé tegyék. Napjainkra ez megváltozott.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Gyors áttekintés
| Ljubljanai mocsárvidék | Részletek |
| Ország | Szlovénia |
| Lokáció | Ljubljana külvárosa |
| Cím | Podpeč 72, Preserje |
| Távolság Budapesttől | 4,5 óra / 470 km |
| Szezon | Jan - Dec, minen nap 0-24 |
| Bejáráshoz szükséges idő | 4 - 6 óra |
| Miért különleges? | Európa egyik legnagyobb lápvidéke |
| Honlap | http://www.ljubljanskobarje.si/ |
Ritka természeti kincsként az egykor Európa legnagyobb részét lefedő lápvidék megőrzése fontos feladat lett a szlovének számára. Annál is inkább, mivel ez olyan ritka növények és állatok élőhelye, melyek másutt nem találhatók meg.
Hol van a Ljubljanai mocsárvidék?
Cím, térkép, távolság, megközelítés
A mocsárvidékhez legkönnyebben autóval tudsz eljutni. A különleges és védett terület Ljubljanatól alig 20 percre található (autóval).
- Távolság Ljubljanatól: 18 perc / 13 km
- Távolság Budapesttől: 4,5 óra / 470 km
A szlovén autópályáról és autópálya matricáról írt kisokost itt találod.
A mocsárvidék látogatása
A lehetséges turisztikai központok listáját a park oldalán megtalálod. A vidékhez eső legközelebbi turisztikai központ:
- TIC - Tourist Information Centre Brezovica.
- Címe: Podpeč 72, Preserje
- A mocsárvidék neve szlovénul: Ljubljansko barje
- Látogatás: ingyenes, 0-24 órában lehetséges
- Honlap
A mocsárvidék kialakulása
Hogyan jött létre a Ljubljansko bare?
A mocsárvidék a tektonikus süllyedés következtében vastag vályog és homok rétegekkel telt fel az évezredek során.
Később, tó alakult ki, amit semmilyen mellékfolyó és patak nem táplálta - és nem is vezette el belőle a vizet - így idővel megindult a mocsarasodása. Az oxigénhiányos víz és a tóparti növényzet együtteséből tőzeg képződött.
Az elpusztult növények maradványai oxigén hiányában nem tudtak lebomlani, az évezredek során egymásra rakódtak és több méter vastag rétegeket hoztak létre. Mivel ez a terület nem kedvez a gyors fejlődésnek, ezért csak bizonyos növények képesek itt megélni, pl. a húsevő harmatfű.
A különleges cölöpházak
Az utolsó jégkorszak végén az óriási, sekély vizű tóban halak és más vízi állatok éltek, ez vonzóvá tette a területet az emberek számára is, akik letelepedtek és cölöpházakat építettek.
Az emberi tevékenység és az, hogy a mocsárvidéket művelhetővé akarták tenni, változásokat okozott a területen. A gyenge és savas tőzeges talajon sosem lehetett mezőgazdasági művelést folytatni, de arra rájöttek, hogy remek fűtőanyagként szolgál.
A 19. században és a 20. század első felében a tőzeg kitermelése vált a környék legjövedelmezőbb munkájává. A források kiapadhatatlannak tűntek, de közben a tőzeg nagy része megsemmisült.
Mikor az itt élők rájöttek, hogy az értékes tüzelőanyag kezd elfogyni, próbálták lecsapolni a mocsarakat, hogy legalább egy részüket művelhetővé tegyék vagy legelőként használhassák. Rengeteg vízelvezető árkot alakítottak ki, ezeket sok munkával próbálták folyamatosan karbantartani.
Egyre többen érkeztek a vidékre gazdálkodásra alkalmas terület szerzésének reményében. A mocsaras vidéken így mind több házat kellett felhúzni, aminek az építészek meg is találták a legjobb módját.
Stabil, alacsony épületeket építettek, amik drágábbak voltak, mint a hagyományos a házak, mégis sok lakóházat és ipari épületet sikerült építeniük a mocsárvidéken a múlt század második felében.
A Mocsárvidék megőrzése és védelme
A természettel szemben több évszázadon át elkövetett erőszaknak Szlovénia akkor vetett véget, mikor elfogadta az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 irányelveit. Ennek megfelelően kijelölték a védett területeket, nagyrészt a már lecsapolt részeken, de ott is, ahol már megtörtént a beépítés.
Ljubljana 2010-es területrendezési terveiben a mocsárvidék már építkezésekkel szemben fokozottan védett területként szerepel.
Ezek a lápos területek a fészkelőhelyei a Szlovéniában őshonos madárfajok felének, azaz 250 különböző madárfajnak! Közéjük tartozik a tücsökmadár, a nagy póling, az északi rétihéja, a haris, a rozsdás csuk.
A réteken, mezőkön fehér homokos ösvény fut keresztül, a régi árkok mentén különböző fafajtákat telepítettek, melyek a ősszel és télen misztikus ködbe burkolóznak.
A ljubljanai mocsárvidék a levegőből nézve a legszebb. A főváros turisztikai attrakciói közül a legnépszerűbb átrepülni felette. De a hőlégballonok forgalmát a lápvidék felett nagyon visszafogták, mivel hangjuk jobban megijeszti az itt élő állatokat, mint a repülőgépeké.
A területet a Ljubljanai Mocsárvidéki Tájpark gondozza. A kis létszámú csapat együtt dolgozik a hatóságokkal, a környező önkormányzatokkal, hogy elláthassa szerteágazó feladatait.
Az elmúlt évszázadokban rengeteg kárt szenvedett mocsárvidéken bőven van munka, hogy elérjék céljukat, azaz az eredeti állapot és ökoszisztéma helyreállítását.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
