Brezice, a szerethető kisváros

Brezice

Határmenti fekvése az itt élők számára egyszerre jelentett előnyt és hátrányt a város viharos történelme során. Stratégiailag kulcsfontosságú szerepet töltött be a török háborúk alatt, ezért a Habsburg Birodalom óriási összegekkel támogatta Brezice védelmi rendszerének erősítését.

Ennek bizonyítéka a még mindig kitűnő állapotú vár, melyben ma a Posavje Regionális Múzeum működik. A Katonai Határőrvidék azonban sok gondot is okozott a városnak. Előbb a törökök, majd a két világháború alatt a németek foglalták el, végül pedig Jugoszláviához csatolták.

Brezice

Kép forrása: Flickr / Szerző: János Korom Dr. / Licence: CC BY-SA 2.0

A települése neve a szlovén breg, azaz folyópart szóból ered, ám folyónak, de még pataknak sincs nyoma a városban. Régen a Száva szelte át Brezicét, de az idők során irányt változtatott és elhagyta a várost, így a korábban vízparton álló épületek ma már száraz magaslaton állnak.

Természeti értékekben azonban Brezice nem szűkölködik. Itt található a Jovsi és Dobrava természeti rezervátum, mely a Natura 2000 hálózat tagja, a Catez termálforrás és a repnice nevezetű, kovaföldbe vájt borospincék. A forrás körül kiépült gyógyfürdő napjainkra Európa-szerte ismert.

Bár Brezice egy középkori város, szimbóluma mégsem abból az időszakból származik. Az óváros legrégebbi utcájában álló, 46 m magas víztoronyról van szó, mely 1914-ben épült a régi városfal maradványain. A rózsaszín torony már az autópályáról is jelzi a várost.

Brezice Víztorony

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Bmaric

Nyolcszögletű kupolája a régi német hagyományokat őrzi, ehhez hasonlót Szlovéniában egyedül Kranjban találunk. A víztorony ma már nincs használatban, földszintjén kávézót alakítottak ki és folyamatosan születnek az ötletek az építmény hasznosítására.

Brezice egyik legöregebb épülete a régi gyógyszertár, tetején egy különös, csavart alakú kéménnyel. Ez a típusú kémény Olaszországban jellemző, Szlovéniában azonban ritkaságnak számít, főként ezen a vidéken. Az egykori gyógyszertár épületében ma étterem működik.

Az óváros szívében álló brezicei vár sok turistát vonz. Látványos reneszánsz építmény, benne lenyűgöző, barokk stílusú termekkel. Itt található a regionális múzeum is. A 11. században épült a salzburgi érsek parancsára. A 15. században a Habsburgoké lett, a következő évszázad pedig sok fordulatot tartogatott a vár számára.

Brezice

Kép forrása: Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0

Az osztrák-magyar-török területek határán feküdt, stratégiai szempontból meghatározó jelentőséggel bírt. Egy török támadás során szinte teljesen semmivé lett. A Habsburgok ekkor döntöttek úgy, hogy helyére egy kisebb várat építenek.

Ehhez olyan olasz mestereket fogadtak fel, akik végül bizonyították is hozzáértésüket, hiszen az 1573-as parasztfelkelés során egész Posavje régióban brezice vára volt az egyetlen, melyet nem tudtak ledönteni az ostromban.

A vár eredeti reneszánsz megjelenése az idők során szinte változatlan marad. A 18. századi Lovagteremben Szlovénia legnagyobb freskóit láthatjuk.

Brezice

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Petar Milošević

A múzeumban néprajzi, festészeti, régészeti és a modern kori történelemhez kapcsolódó kiállításokat lehet megnézni. A vár legszebb része a Ceremónia terem, egész Szlovénia legfényűzőbb barokk terme.

Brezice környékén van lehetőség az aktív kikapcsolódásra is. A két, ökológiailag védett terület, Jovsi és Dobrava is itt találhatók. Jovsi egy füves, ártéri terület a Sotla-folyó és a Kapelske Gorice-hegy között, melyet a folyó a szabályozások előtt rendszeresen elöntött.

Mára lápos, mocsaras területté vált, gazdag élővilággal, 80 különböző madárfajjal. Dobrava a hegy túloldalán található, gyertyános, tölgyes terület, rengeteg kis patakkal. Jovsi és Dobrava területe együtt kb. 3000 hektár, egész évben várják a turistákat.

Jovsi

Kép forrása: Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0

A túrákhoz vezetést is igénybe vehetünk, az információs központban egy interaktív kiállításon pedig többet megtudhatunk a vidék történetéről. Jovsi szélén, kb. 1 km-re a látogatóközponttól egy madármegfigyelő állomás is van.

Szlovénia egyik legérdekesebb, ám a külföldi turisták által kevésbé ismeretlen látnivalói a repnica borospincék, melyek főként a Bizeljsko régió jellegzetességei. A 18. században elsősorban terményeket tároltak bennük, az 1990-es években kezdték el átalakítani őket borospincékké.

Köztük tucatnyit a turisták is megnézhetnek, bár a bürokrácia akadályai miatt csak kevés kapott engedélyt arra, hogy hivatalosan is repnicének nevezhesse magát. A pincékben 5-10 fokos a hőmérséklet, a páratartalom pedig 96% körüli, ami éppen megfelelő a bor tárolásához.

A pincék szépen mintázott kovakő falait a természet formálta több millió éves munkával, így minden részletük egyedi és megismételhetetlen.

Képek forrása:

Wikipédia / Szerző: Bmaric

Wikipédia / Szerző: Petar Milošević

Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0

Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0

Flickr / Szerző: János Korom Dr. / Licence: CC BY-SA 2.0

Flickr / Szerző: János Korom Dr. / Licence: CC BY-SA 2.0