A szlovén Alpok középkori városa: Skofja Loka

Skofja Loka

1000 évvel ezelőtt született meg a Poljanska Sora és a Selska Sora folyók torkolatánál ez a város. Az egyik legrégebbi és legszebb állapotban megőrzött települése ez Szlovéniának, elbűvölő középkori kisváros, amit a Ljubljanában megforduló turisták rendre felkeresnek.

Sokan egynapos kirándulást szerveznek a városkába, mely annyira apró, hogy csupán két kis tere van. Ennek ellenére gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhet, ahogyan érintetlen tájai is magukkal ragadják a turistákat. Házainak színes homlokzatai miatt tarkabarka Loka néven is becézik.

Skofja Loka

Kép forrása: Flickr / Szerző: Harshil Shah / Licence: CC BY-ND 2.0

A régészeti kutatások szerint a város története már az i.e. 20. században kezdődött. Ebből a korszakból tárták fel az itt álló legősibb település nyomát.

A nagy népvándorlás idején szláv törzsek érkeztek a vidékre és telepedtek meg itt. A mai település egykor a Loka uradalom központja volt és 830 éven át a freisingi érsekek tulajdona.

A két folyó torkolata felett, egy természetes teraszon épült fel szép vára, alatta pedig fejlődésnek és növekedésnek indult a település. Skofja Loka vára ma is az egyik legszebb az országban, emellett az egyik legértékesebb múzeumi gyűjteményt is magáénak mondhatja.

Skofja Loka

Kép forrása: Flickr / Szerző: Francesc Balagué / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

A vár létezéséről elsőként egy 13. századi forrás tudósít. Ekkoriban az érsekség adminisztratív központjának szerepét töltött be. Akárcsak a város többi részét, az 1511-es földrengés után a várat is újjáépítették, jelenlegi elrendezése ebből az időből származik.

A benne található Loka Múzeumot 1959-ben nyitották meg. Itt átfogó tárlatokon keresztül ismerhetjük meg a helyi történelmet, képzőművészetet, néprajzot.

Skofja Loka

Kép forrása: Wikipédia / Szerző:  Ramón

Különösen értékes darabjai a paleolitikum időszakából megmaradt leletek, a II. Ottó császár által kiállított alapító okirat, valamint a városnak a középkortól napjainkig tartó fejlődését szemléltető makettek. Az egyik tárlat bemutatja a város legelső céheit, az alagsoban pedig a művészeti gyűjtemény kapott helyet.

A várból panorámás kilátásban gyönyörködhetünk a hósipkás hegyekre, a város körüli zöld erdőkre, mezőkre, és magára a településre.

Skofja Loka leghíresebb látnivalója a vár, azonban érdemes ennél tovább is látnunk. A városnézésnek korai volna itt véget vetni, hiszen az óváros is tele van felfedezésre váró kincsekkel.

Skofja Loka

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jacquesverlaeken

Ha valahol, akkor Skofja Lokában tényleg érdemes szervezett városnézésen részt venni, mert annyi legenda és történet fűződik utcáihoz és épületeihez, hogy csak ezekkel lehet igazán teljes a városnézés. Elmesélik például azt is, hogy a város egyébként sem szokványos címerében miért láthatunk egy afrikai férfit, fején egy koronával.

A legenda szerint Skofja Loka első ura a bajor Ábrahám herceg volt, aki a Poljane-völgyön kelt át fekete bőrű szolgájával, mikor a bokorból eléjük ugrott egy medve. A herceg mozdulni sem bírt a rémülettől, ám a szolga az íjával egy csapásra leterítette a vadállatot.

Skofja Loka

Kép forrása: Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0

Mikor visszatértek a várba, a herceg megparancsolta, hogy megmentőjének arcát örökítsék meg a város címerében. Azóta látható egy fekete férfi Skofja Loka címerében.

A város egyik nevezetes épülete a Homan-ház, mely a Selska-völgyre néző egykori északi városkapunál található. Egy polgári kastély ez, melyet az 1511-es földrengés után szintén újjáépítettek, ahogyan ezt az erkélye alatt látható 1529-es évszám is jelzi.

A házon látható a városi címer, freskói Szent Kristófot ábrázolják. Most kávézó és étterem működik benne, a vendégek egy öreg hársfa árnyékában fogyaszthatják el a házias ételeket.

Skofja Loka

Kép forrása: Flickr / Szerző: andrea castelli / Licence: CC BY-NC-ND 2.0

Az óvároson átvezető sétány a Kapucinus-hídtól indul és a Felső térig halad. A kőhíd a 14. században épült Leopold püspök parancsára. A sors fintora, hogy mikor egy alkalommal a püspök átlovagolt volna rajta, a lova megbokrosodott, ő pedig a korlátok nélküli hídról beleesett a vízbe és megfulladt.

A hidat 1888-ban újították fel, ekkor építették rá a korlátokat is. Közepén Nepomuki Szent János szobra áll, lábazatán Skofja Loka címere. A kőhíd a maga nemében Közép-Európa egyik legrégebbi műemléke.

Skofja Loka

Kép forrása: Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0

Skofja Loka egyik legfontosabb építészeti öröksége a magtár, mely már az 1511-es földrengés előtt is megvolt. Fülöp püspök rendelte el a tejles renoválását, ezt a magtár falába beépített, késő gótikus mintázatú püspöki pecsét bizonyítja.

Az eredetileg a városfallal egybeépített magtár a földesurak számára létfontosságú volt, hiszen a parasztoktól adóként beszedett terményeket itt tárolták. Ma France Mihelic munkáiból láthatunk itt kiállítást, alagsorában pizzázó, borászat és étterem várja a vendégeket.

Skofja Loka

Kép forrása: Flickr / Szerző: Francesc Balagué / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

A Mestni trg a városlakók életében ma is központi szerepet tölt be. Ez a település szíve, a helybeliek éppen úgy használják, ahogyan a lakók használták sok száz évvel ezelőtt a városok főtereit.

Azaz, itt zajlik a társasági élet, itt tartják a rendezvényeket és még nyaranta is, mikor turisták lepik el a várost, több szlovén szót hallani itt, mint külföldit.

A téren álló épületek többsége késő gótikus stílusú, legtöbbjük a földrengést követően, a 16. század közepén épült. A tér egyik dísze a Szentháromság-oszlop, melyet az 1571-es pestisjárvány után állítottak hálából Szűz Máriának.

Skofja Loka

Kép forrása: Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0

A folyón átkelve, már a városon kívül, Pustal faluban érdemes útba ejteni a Nace-Házat. Tulajdonosa Iganicij Homan volt, akit szomszédai csak Nace néven emlegettek. A ház teljesen érintetlen formában látható, a felújítást leszámítva.

De azonkívül az eredeti állapotában áll, ezzel pedig nemcsak Skofja Loka környékén, de egész Szlovéniában ez az egyik legszebb állapotban fennmaradt tanyasi ház. A 18. század közepi felújítás során nyerte el mai, barokkos megjelenését, építésének ideje azonban ennél jóval, kb. 200 évvel korábbra tehető.

Erre utalnak a pincéjében található kő részletek és a még ma is üzemelő füstös konyha. A házban a bútorok mellett személyes tárgyakat is megnézhetünk, melyek az évszázadok során itt éltek hagyatékai. A ház néprajzi múzeumként működik, így megtekinthető. A csoportban érkezőknek a 400 éves kemencében sütött ételekkel is kedveskednek.

Skofja Loka

Kép forrása: Flickr / Szerző: Francesc Balagué / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

Skofja Loka környékén is vár ránk látnivaló. A folyó túlpartján fekszik Pustal, amit sokan nem tartanak önálló településnek, pedig története során mindig más urak tulajdonába tartozott, mint Skofja Loka. Emiatt rendelkezik más örökséggel, más kultúrával.

Lakói a múltban leginkább két tevékenységet űztek: fésűt készítettek és békát fogtak. Foglalkozásuk miatt a szomszédos települések lakói gúnyolódtak is rajtuk eleget, de a pustulaiak nem hagyták annyiban, a skofjaiakat az általuk hagyományosan termesztett fehérrépa miatt smojaknak csúfolták.

A pustali ösvény kb. 2 km hosszú, Skofja Loka főteréről indul, elhalad érdekes történelmi háttérrel rendelkező épületek előtt, majd eléri a folyón az “Ördög gyaloghídját”. Pustalban az úton keresztül érhetjük el a Nace-házat, majd utána a falu felett, a Hribec-dombon álló várat.

Skofja Loka

Kép forrása: Flickr / Szerző: Diarmuid / Licence: CC BY-NC 2.0

Skofja Lokától nem messze áll a nevezetes Cmgrob templom, mely gyönyörű freskóiról vált híressé. a várost övező hegyek kitűnő szálláslehetőségekkel rendelkeznek, télen a síelni érkezőket a tanyákon mindig nagy szeretettel várják.

Képek forrása:

Wikipédia / Szerző: Jacquesverlaeken

Wikipédia / Szerző:  Ramón

Flickr / Szerző: Bernd Thaller / Licence: CC BY 2.0

Flickr / Szerző: Harshil Shah / Licence: CC BY-ND 2.0

Flickr / Szerző: Diarmuid / Licence: CC BY-NC 2.0

Flickr / Szerző: Francesc Balagué / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

Flickr / Szerző: Francesc Balagué / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

Flickr / Szerző: Francesc Balagué / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

Flickr / Szerző: andrea castelli / Licence: CC BY-NC-ND 2.0

Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0

Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0

Flickr / Szerző: Matjaž Mirt / Licence: CC BY 2.0